Csaba Elemértől, a Május Elseje Társaság alapító, örökös tagjától 2012. augusztus 3-án vettünk végső búcsút.
A Munkáspárt nevében Fogarasi Zsuzsanna búcsúzott tőle.
A sírnál elhangzott a Budapest, XV. kerület Polgármesterének emlékező szövege.
Közben és azóta is foglalkoztat a gondolat: Bár minden kommunista kiérdemelné a más nézeteket vallók elismerését meggyőződéséért és azért, amit dolgozó embertársaiért tett.

                                  Dr. Aggod József
                                         elnök

A Budapest, XV. kerületi Önkormányzat erről szóló közleményét változtatás nélkül közöljük.


Csaba Elemér 2012. július 5-én, életének 81. évében hunyt el. Családja, barátai, a kerület lakosságáért végzett munkájának tisztelői és becsülői 2012. augusztus 3-án 9.45 órakor vettek tőle búcsút a Rákospalotai temetőben.

A  XV. kerületi Önkormányzat nevében Bitvai Nándor alpolgármester, László Tamás polgármester úr szavaival vett búcsút Csaba Elemértől:

                                                                                            A pályádat megfutottad
                                                                                            a hitedet megtartottad.

Kedves Elemér Bátyám!

Halálhíred vételekor azonnal Szent Pálnak a Timóteushoz írt második levelének egy részlete jutott eszembe, Rád értve szavait: „A nemes harcot megharcoltad, a pályádat megfutottad, a hitedet megtartottad.” (2Tim 4,7)

Kölcsönösen becsültük, tiszteltük egymást. Én Téged, Te engem.
Ez elég ahhoz, hogy itt álljak a ravatalod mellett.
Ezt erősítette Katalin lányod, aki fel is kért arra, hogy szóljak a temetéseden.
Köszönöm a felkérését, úgy veszem, mintha Te kértél volna.
Hidd, hogy itt vagyok, még akkor is, ha éppen távolról gondolok Rád.

A pályádat megfutottad, a hitedet megtartottad.
A halálhíred vétele utáni első testületi ülésen egy percet álltunk Rád gondolva.
Ezek az egy percek általában soha nem egy percek, fél perc után már kínos szokott lenni. Most az irántad érzett feltétlen tisztelettől vezérelve, valóban egy percig álltunk.

Magamban felidéztem kissé hajlott, vékony alakodat, kopott, pecsétes ruházatodat, gyors járásodat, soványságodat. Felidéztem erős, határozott hangodat, azt is, hogy olykor kiabáltál is az igazad mellett. Jó volt az az egy perc, tartalmas volt, még tovább kellett volna állni miattad, érted, megérdemelted volna.

Akkor azt mondtam, hogy elment egy hiteles ember. Most kiegészítem azzal, hogy egy küzdő, igaz ember távozott, aki mindig kiállt a szegényeiért, azokért, akik a számára fontosak, minden esettségük ellenére értékesek voltak.
Még akkor is kiálltál értük, ha megvertek, elvették mindenedet, azt amit amúgy is odaadtál volna.

A pályádat megfutottad, a hitedet megtartottad.
Én határozottan, fenntartás nélkül becsültelek. Még a vitáinkban is.
Te határozottan szurkoltál nekem, nekünk, holott nem voltunk egy hiten. De csak látszólag. Számomra a Karl Rahner- i „anonim keresztény” voltál, aki úgy voltál keresztény, hogy nem is tudtál róla.

Az elején idézett Szent Pál-i levél folytatásával búcsúzom tőled – sokak véleményét is osztva, hitem szerint – Rád értve szavait: „Most az igazságnak koronája vár rád, megadja azt az Úr, amaz igaz bíró neked a nagy napon.”

A pályádat megfutottad, a hitedet megtartottad.
Isten Veled, béke Veled Elemér, kedves Barátom!
Küzdj tovább az égi pályákon!
Rákospalotán hiányozni fogsz!

Rákospalota, 2012. augusztus 3.

                                                                                            László Tamás
                                                                                            polgármestered,
                                                                                            országgyűlési képviselőd
                                                                                            képvisellek továbbra is