A (kereszténység szerinti) 21. század Európájának van egy egészen rendkívüli törvényhozó testülete, melynek kétharmados túlnyomó tagságának elsősorban bejárása van az ülésterembe, hogy aztán másodsorban úgy nyomja meg a gombot, ahogy néki előírják. A gondolatok járása fejeikben nem lényeges jelenség.

Egyébként bizonyára feltűnhetett volna néhányuknak, hogy az évszázados úri világhoz visszatérő és alaptörvénynek átkeresztelt írásművük ugyanolyan furcsaságot tartalmaz, mint az első világháborút követő, magát büszkén ellenforradalminak felvállaló rendszer képtelensége: a király nélküli királyság kormányzói státusszal helyettesített főhatalma. Hiszen miképpen lehetne másképp értelmezni a köztársaság nélküli köztársasági elnök államhatalmi megjelenítését.

A történelem körülbelül 45 évének teljes kiiktatásával létrehozott új Magyarország-formáció egyik jellegzetesen visszatérített eleme a járásoknak keresztelt – korábban közbenső szerepű – területi alakulat. Most azonban nem közbeiktatott, hanem közvetlen hatalmat kapott: a kormányzat ellentmondást nem tűrően rajtuk keresztül gyakorolhatja áldásos tevékenységét. Az olyan sokszor emlegetett ezeréves magyar államiság kulcspillérét jelentette a vármegyék megszervezése – s ennek most egyetlen úri tollvonással vége szakadt; megsemmisítették országló nagyjaink. Pedig Európa késő középkorának történelmi minősítését is a királyi irányítás közel hasonló nagyságrendű felbontása: a magyar törzsi hatalomszervezet átvétele határozta meg! Ez lenne a dicső anti-hungarikum?

De hát félre a filozofálgatással!  A törvényhozás perifériájára szorult egyéb pártalakulatok és mindenféle civil kezdeményezések, a nemzetközi jogásztársadalom jelesei éles kritikával illetik az abszurd megfogalmazásokat, és az Európai Unió jogrendjével való összhang elemzése szerint próbálnák a tudományos-technikai forradalomban globalizálódott nagyipari termelési formációhoz valóban közelítő megfogalmazáshoz közelíteni. Kérdésem viszont az: mit tudnak az újjászervezett járások rendszerével jogi megfontolások alapján kezdeni.

Nem hiszem ugyanis, hogy a közigazgatás ilyen formátumú, járások kialakításával történő átszervezése bármiféle alapfogalommal ellentétes lenne. Egy ország belső szervezése mindenképpen belügy (vagy magánügy – ki ahogy értelmezi). Ebben semmi kivetnivaló nem lehet (véleményem szerint) az európai szellemiség jegyében. A kis kutya azonban ott van eltemetve, hogy az új alaptörvény szerint létrejövő fent említett egységek vezető tisztségviselőit nem választanák, hanem kijelölnék – és akkor aztán fuccs a demokratikus népakaratnak. Így aztán alapvetően nem a járásokkal akad némi baj.

Bár… Nem tudom, mit szólnának Svájcban, ha egy hasonlóan nagyratörő, öntörvényű központi politikai akarat megszüntetne a kantonokat, Németországban a tartományokat, az Amerikai Egyesült Államokban az 50 független államot, Nagy-Britanniában a grófságokat, Olaszországban Toszkánát, Lombardiát, Piemontot, Szicíliát, Szardíniát – és a többi, és a többi. Ezek mind helyi választásokon érlelődő, önálló, lokálpatrióta, büszkeségüket ébren tartó formációk! Lenne bizony némi felfordulás!

Szóval az új rendszer lényege az, hogy mások ne szólhassanak bele a választott(?) fővezér akaratának érvényesíthetőségébe, hiszen a középvezetőket „szakmai rátermettség” alapján lehetne így előállítani. El lehet ugyan merengeni azon, kik ítélik meg ezt a rátermettséget, ha például nincsenek előre meghatározott kritériumok. De ha lesznek is, ki fogalmazza meg a követelményeket? Dilettáns országgyűlési képviselők? A termelő „embereket” lenéző, soha más munkát nem ismerő államvezetők? Önjelölt kiskirályok, nagyfőnökök? Talán a kiképzéshez ismét bevezetjük a politikai főiskola intézményét? Vagy ugyanúgy szereznek egyetemi doktori címet, mint az alaptörvényt aranytollal minden kétség nélkül aláfirkantó köztiszteletű fősportoló? Akadna hát tisztáznivaló még seregesen…

Ami azonban végképp elmélkedésre való: nem vagyunk most éppen (ha jól értelmezem a kifejezést) ex-lex állapotban. Hiszen az alaptörvény szerint már régen járási hivatalokon keresztül kellene vezetni az ügyeket, amikor még számuk és szervezetük is megállapítatlan. Normális törvényhozók nagyon jól tudják, hogy ilyen esetekben a hatályba lépés pillanatában már kész közigazgatási állapotnak kell működésbe lépni. Az alaptörvény nem tartalmazhat átmeneti rendelkezéseket, mivel akkor mihez viszonyítunk. Bár nyilván ilyen gondolat csak dilettánsban merülhet fel. Az egyszemélyes logika szerint minden úgy jó, ahogy kitaláltam…

Viselje el, akinek az észjárása e csavarra van hitelesítve!

Nekem erről az jut eszembe, hogy egyszer egy Göböljáráspuszta nevű mezőgazdasági üzem épületeiből valaki nagyszabású közintézmény-központot kívánt varázsolni és a szakvéleményemet kérte. Bár nem vagyok épületbontás-hívő, de azt mondtam, hogy az alapozatlan, szigeteletlen, vályogfalú házak teljes elbontása mellett szabad csak ilyesmire gondolni. Meg is orrolt rám az ötletelő. Nem is lett semmi az álmodozásból…

Csak ne járjunk mi is így – vagy mezítláb!…

a Május Elseje Társaság ügyvezető képviselőinek 2012. február 14-én tartott megbeszélésén.

1./ Foglalkoztunk a március 2-ára tervezett OIB ülés előkészítésével. Ennek meghívóját a  jövő héten postázzuk.

2./ Szebeni András és Dr. Halász György tájékoztatója szerint foglalkoztunk az Új Civil Törvénnyel kapcsolatos feladatainkkal, a Zsigmond téri szervezetek – önállóságuk fenntartásával történő - szorosabb együttműködésének lehetőségeivel.

3./ Február 7-én a Fáklya klub vitadélutánjára húszan jöttünk össze. Az előadó nem érkezett meg. Kötetlen beszélgetéssel hasznosítottuk a rendelkezésre álló időt.

4./ Dr. Tóth Miklós, Bedő János – akik részvettek a Munkát, kenyeret! követelők menetének egy szakaszában– tájékoztatást adtak ennek során szerzett élményeikről. Társaságunk tagjai közül többen – többek között Miskolcon is – részt vettek a menet különböző fázisaiban.

5./ Szebeni András arról tájékoztatott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott hivatalos tájékoztatás szerint 2012. január 1. hatállyal bejegyezték nyilvántartásukba társaságunk kettős könyvvezetésre vonatkozó nyilatkozatát. Ez számunkra azért fontos, mert a közhasznú szervezetek működéséhez az Új Civil Törvény szerint ez az egyik követelmény.

6./ Február 17-én, pénteken 16 órakor a Marx Károly Társaság tartja központi fórumát a Zsigmond téren. Ennek témája: Neoliberalizmus és államadósság. Előadó: Lóránt Károly közgazdász.

7./ Február 27-én, hétfőn 16 órakor a Villányi úton a Haladó Erők Fóruma „Az ember és a társadalom” tagozatának újabb vitadélutánjára kerül sor. Téma: Az egész életen át tartó tanulás szerepe az egyén és a társadalom fejlődésében. Előadó: Vámos Tibor akadémikus.

8./ Előkészületben van a Fáklya klub március 6-i vitadélutánja. Ennek meghívóját néhány napon belül közzétesszük.

A Május Elseje Társaság 2011. június 11-én tartotta 20. Országos Gyűlését.
Az ülés nyilvános volt. 36-an vettek részt, huszonheten szavazati joggal. (Társaságunk 148 tagjának és helyi csoportjaink képviseletében 34 küldöttet vártunk.)

Az Országos Gyűlést Dr. Aggod József elnök nyitotta meg.
Javaslatára néma felállással tisztelegtünk Kovács György, Czibulya János, Dr. Forgács Tibor, Geréb Sándor, Kinda Miklós, Dr. Szigeti Józsefné, társaságunk előző Országos Gyűlése óta elhunyt tagjai emlékének.

Bejelentette, hogy az elmúlt évben 8 új tag lépett be társaságunkba.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közhasznúsági jelentést (beleértve a költségvetés teljesítéséről és tervéről szóló előterjesztést) a küldöttek és az örökös tagok írásban a meghívóval együtt megkapták. A megjelentek részére helyben biztosítottak példányokat.

Az Országos Gyűlés levezető elnökéül Bedő Jánost, társaságunk alapító tagját választottuk.
Az élénk vitában 13 hozzászólás hangzott el.

A gyűlésen a következő főbb döntéseket egyhangúlag hoztuk:
1. / Benkócs Istvánt, társaságunk örökös tagját (Bátonyterenye) a Május Elseje Társaság Országos Intéző Bizottságának tagjává és a társaság alelnökévé választottuk.
2. / Megtárgyaltuk és elfogadtuk a Május Elseje Társaság 2010. évi közhasznúsági jelentését, Dr. Aggod József elnök szóbeli és írásos indokolását, a hozzászólásokban elhangzott kiegészítésekkel, javaslatokkal.
3./ Elfogadtuk Szebeni András főtitkár, gazdasági felelős előterjesztését és szóbeli kiegészítését a Május Elseje Társaság 2010. évi költségvetési tervének teljesítéséről, valamint a 2011. évi költségvetési tervet.
4./ Elfogadtuk a Május Elseje Társaság Felügyelő Bizottságának Csizmazia Pál elnök által előterjesztett jelentését.
5./ Elismerésünk kifejezésével elfogadtuk Dr. h. c. Tóth Lajos ügyvezető elnök tájékoztatóját az Örökös Tagok Tanácsadó Testülete tevékenységéről. Három új örökös tagot választottunk.
6./ Elismerésünk és köszönetünk kifejezésével fogadtuk el Dr. h. c. Tóth Lajos klubvezető tájékoztatóját a Fáklya Klub tevékenységéről.
7./ Elismeréssel fogadtuk Dr. Tóth Miklós főszerkesztő tájékoztatóját a Május Elseje Társaság Honlapjáról.

Nem változtattunk társaságunk közéleti magatartásán, irányvonalán. Közhasznú szervezetként közvetlen politikai, pártpolitikai tevékenységet nem folytatunk. Kiemelkedő közhasznú feladatunk az emberi jogok védelme.
Társaságunk belső működése a különböző baloldali beállítottságú emberek összefogásán alapul. Ezt a törekvést követjük a Fáklya Klubban és egyéb tevékenységünkben. A közéletben a hazafias, haladó, demokratikus, baloldali eszmeiséget képviseljük.
Továbbra is támogatjuk a Haladó Erők Fórumán immár hagyománnyá vált – a hazai vízgazdálkodás témakörében kibontakozott – szakmai-közéleti együttműködést. Támogatjuk a HEF pedagógiai-közéleti (Ember és társadalom című) rendezvénysorozat tervét. Nagy reményeket fűzünk a Duna-Tisza Csatorna Baráti Körének tevékenységéhez.
Az Országos Gyűlés elfogadott közhasznúsági jelentést közöljük társaságunk honlapján, majd a Fáklyában is. A főtitkárral egyeztetett időpontban a társaság helyiségében megtekinthető.