Nem a holokauszt relativizálására és a történelem átírására
Budapesti felhívás az emlékezetpolitikáról, 2021. szeptember
Az EU Parlament egyik határozatában – szélsőségesek nyomásra – relativizálja
a holokausztot és átírja a történelmet. Ez károsítja az antiszemitizmus elleni
történelmi egységet. Károsítja az EU és a globális Dél országai közötti
kapcsolatot, valamint a nyugat-keleti kapcsolatokat is. Arra kérjük a 2021.
október 13-án, Malmöben megrendezésre kerülő Nemzetközi Holokauszt
Emlékfórumot, hogy ne tegye ugyanezt. A jelen felhívásban nem az EU egészét
bíráljuk, csak az emlékezetpolitika torzítását.
Ezt
az utat már több uniós kezdeményezés is kijelölte. A brüsszeli Európai Történelem
Háza és az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i állásfoglalása az európai
emlékezet fontosságáról Európa jövője szempontjából (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2019-09-19_HU.html#sdocta5) két ilyen
kezdeményezés volt. Mindkét esetben a náci Németországot és a Szovjetuniót
népirtóként mutatják be. Ily módon relativizálják a holokausztot. Határozottan
ellenezzük a zsidó és roma nép második világháború alatti szisztematikus
kiirtásának ilyen módon történő le kicsinyítését.
Az elnyomás, a terror és a népirtás elkövetőinek, kollaboránsainak és
áldozatainak kérdését csak úgy lehet elfogadható módon kezelni, ha minden embert
egyenlő értékűként kezelünk. A Nyugat- vagy Közép- és Kelet-Európából,
Európából vagy Európán kívülről származó embereket és szereplőket azonos
mércével kell megítélni. Jogos aggodalom és igény, hogy minden európai ország
és nép történelmi tapasztalatával foglalkozzunk. Nyugat-Európa nem lehet a fő
referencia. A közép- és kelet-európai országokat, amelyek az EU tagjai vagy sem
- mint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország - szintén be kell vonni.
A történelem ilyen befogadóbb értelmezésének ki kell terjednie az Európán
kívüli európai szereplők által elkövetett elnyomásra, terrorra és népirtásra
is. Azokat az elkövetőket, akik saját lakosságukkal jól bánnak, miközben más
országokban elnyomják vagy megölik az embereket, az európaiak ellen erőszakosan
fellépő elkövetőkkel azonos feltételek mellett kell elítélni. A kevésbé elnyomó
belpolitika nem mentség arra, hogy a déli színes bőrűekkel erőszakosan
bánjanak. Éppen ellenkezőleg, az ilyen kettős mércét rasszistaként kell
elítélni.
Az Európai Történelem Háza és az EP állásfoglalása ennek az ellenkezőjét teszi.
Azzal, hogy az EU kizárja a globális Dél antikolonialista és felszabadító
mozgalmaival szembeni nyugati erőszakos elnyomást a második világháború idején,
eltorzítja a történelmet. Végül marad a gyarmatosító nyugati hatalmak és a náci
Németországgal és a fasiszta Olaszországgal szemben folytatott megbékélési
politikájuk szépítése. Az EU kitörli az emlékezetből a brit, francia és más
nyugati uralom alatt Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában elkövetett terrort
és tömeges éhínséget, amely milliókat ölt meg ebben a politikai identitások
szempontjából ma központi jelentőségű korszakban. Marad a történelem egyoldalú
bemutatása, amely a Szovjetuniót démonizálja és történelmi szerepét a náci
Németországéval tekinti egyenlőnek. Ez a történelem átírása, ahol kitörlik a
nácizmus és a fasiszta rasszizmus elleni győzelem emlékét, amely a Szovjetunió,
Kína, az Egyesült Királyság, az USA és más országok szövetségének eredménye
volt - egy olyan győzelemé, ahol a szovjet és a kínai emberek viselték a
legnagyobb terhet. Ez szégyenletes Európára nézve. Ennek eredményeképpen
politikai emlékezetháborút folytatunk az EU és Oroszország között, ami semmi
jót nem szolgál.
Mi,
e felhívás aláírói, különböző nézeteket vallunk a nyugati hatalmak és a
Szovjetunió szerepéről. De osztozunk a közös álláspontban, igent mondunk arra,
hogy az európai történelmet globális kontextusba helyezzük. Csak ilyen
erőfeszítéssel lehet összeegyeztetni az Európa különböző részein szerzett
eltérő tapasztalatokat.
Elítéljük továbbá a holokauszt relativizálására tett kísérleteket, és az
antiszemitizmus elleni történelmi egység helyreállítására szólítunk fel, ami
fontos lépés a rasszizmus elleni történelmi egység felé.
Aláíró szervezetek:
Budapesti
Holokauszt Intézet – Klein Judith, ügyvezető,
festőművész, koncentrációs táborban született, holokauszt túlélő édesanyától
Magyarországi
Roma Parlament Egyesület –
Horváth Aladár, elnök
Magyar
Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége
– Hanti Vilmos, elnök
FIR (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége)
Magyar
Társadalmi Fórum – Zalka Vera,
aktivista,
Szervezők
a Baloldalért (SZAB) – Droppa
György, aktivista,
ATTAC
Magyarország Egyesület –
Benyik Mátyás. elnök,
Eszmélet
folyóirat szerkesztősége –
Krausz Tamás, elnök,
Európai
Baloldal-Magyarországi Munkáspárt 2006
– Vajnai Attila, elnök
Marx
Károly Társaság – Finta Gábor, elnök
Magyar
Antifasiszta Liga – Hirschler Tamás,
elnök
Magyar
Lajos Alapítvány – Székely Gábor,
történész
Károlyi
Mihály Társaság – Csendülik Péter,
történész
Tér-Köz
Társaság – Zsolnai Júlia
Május
Elseje Társaság
MIKSZ – Gazsó Attila, főtitkár
Egyéni
aláírók:
Graeme
Atkinson, nemzetközi antifasiszta aktivista (Egyesült Királyság)
Ránki
Péter, újságíró HU
Farkas
Péter, közgazdász HU
Barabás
György, szociális területen dolgozó
Róna
Judit – korrektor, SZAB aktivista HU
Garai Róbert, színész-rendező HU
Horgas Péter – díszlet- és látványtervező HU
Kopcsik István – középiskolai történelem tanár
Somogyi István, nyomdász HU
Hegyi Gyula, újságíró, volt EP képviselő HU
Róna Péter - vegyész
Debreceni János – Magyar Társadalmi Fórum, szervező
Róna Tibor – diák
Mészáros Gyula – informatikus
Péntek Zoltán – könyvkereskedő
Felker József – agrármérnök
Felker Józsefné, Erzsébet– pénzügyi főelőadó
|