Nem a holokauszt relativizálására és a történelem átírására

Budapesti felhívás az emlékezetpolitikáról, 2021. szeptember

Az EU Parlament egyik határozatában – szélsőségesek nyomásra – relativizálja a holokausztot és átírja a történelmet. Ez károsítja az antiszemitizmus elleni történelmi egységet. Károsítja az EU és a globális Dél országai közötti kapcsolatot, valamint a nyugat-keleti kapcsolatokat is. Arra kérjük a 2021. október 13-án, Malmöben megrendezésre kerülő Nemzetközi Holokauszt Emlékfórumot, hogy ne tegye ugyanezt. A jelen felhívásban nem az EU egészét bíráljuk, csak az emlékezetpolitika torzítását.

Ezt az utat már több uniós kezdeményezés is kijelölte. A brüsszeli Európai Történelem Háza és az Európai Parlament 2019. szeptember 19-i állásfoglalása az európai emlékezet fontosságáról Európa jövője szempontjából (https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2019-09-19_HU.html#sdocta5)  két ilyen kezdeményezés volt. Mindkét esetben a náci Németországot és a Szovjetuniót népirtóként mutatják be. Ily módon relativizálják a holokausztot. Határozottan ellenezzük a zsidó és roma nép második világháború alatti szisztematikus kiirtásának ilyen módon történő le kicsinyítését.

Az elnyomás, a terror és a népirtás elkövetőinek, kollaboránsainak és áldozatainak kérdését csak úgy lehet elfogadható módon kezelni, ha minden embert egyenlő értékűként kezelünk. A Nyugat- vagy Közép- és Kelet-Európából, Európából vagy Európán kívülről származó embereket és szereplőket azonos mércével kell megítélni. Jogos aggodalom és igény, hogy minden európai ország és nép történelmi tapasztalatával foglalkozzunk. Nyugat-Európa nem lehet a fő referencia. A közép- és kelet-európai országokat, amelyek az EU tagjai vagy sem - mint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország - szintén be kell vonni.

A történelem ilyen befogadóbb értelmezésének ki kell terjednie az Európán kívüli európai szereplők által elkövetett elnyomásra, terrorra és népirtásra is. Azokat az elkövetőket, akik saját lakosságukkal jól bánnak, miközben más országokban elnyomják vagy megölik az embereket, az európaiak ellen erőszakosan fellépő elkövetőkkel azonos feltételek mellett kell elítélni. A kevésbé elnyomó belpolitika nem mentség arra, hogy a déli színes bőrűekkel erőszakosan bánjanak. Éppen ellenkezőleg, az ilyen kettős mércét rasszistaként kell elítélni.

Az Európai Történelem Háza és az EP állásfoglalása ennek az ellenkezőjét teszi. Azzal, hogy az EU kizárja a globális Dél antikolonialista és felszabadító mozgalmaival szembeni nyugati erőszakos elnyomást a második világháború idején, eltorzítja a történelmet. Végül marad a gyarmatosító nyugati hatalmak és a náci Németországgal és a fasiszta Olaszországgal szemben folytatott megbékélési politikájuk szépítése. Az EU kitörli az emlékezetből a brit, francia és más nyugati uralom alatt Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában elkövetett terrort és tömeges éhínséget, amely milliókat ölt meg ebben a politikai identitások szempontjából ma központi jelentőségű korszakban. Marad a történelem egyoldalú bemutatása, amely a Szovjetuniót démonizálja és történelmi szerepét a náci Németországéval tekinti egyenlőnek. Ez a történelem átírása, ahol kitörlik a nácizmus és a fasiszta rasszizmus elleni győzelem emlékét, amely a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Királyság, az USA és más országok szövetségének eredménye volt - egy olyan győzelemé, ahol a szovjet és a kínai emberek viselték a legnagyobb terhet. Ez szégyenletes Európára nézve. Ennek eredményeképpen politikai emlékezetháborút folytatunk az EU és Oroszország között, ami semmi jót nem szolgál.

Mi, e felhívás aláírói, különböző nézeteket vallunk a nyugati hatalmak és a Szovjetunió szerepéről. De osztozunk a közös álláspontban, igent mondunk arra, hogy az európai történelmet globális kontextusba helyezzük. Csak ilyen erőfeszítéssel lehet összeegyeztetni az Európa különböző részein szerzett eltérő tapasztalatokat.

Elítéljük továbbá a holokauszt relativizálására tett kísérleteket, és az antiszemitizmus elleni történelmi egység helyreállítására szólítunk fel, ami fontos lépés a rasszizmus elleni történelmi egység felé.

Aláíró szervezetek:

 Budapesti Holokauszt Intézet – Klein Judith, ügyvezető, festőművész, koncentrációs táborban született, holokauszt túlélő édesanyától

 Magyarországi Roma Parlament Egyesület – Horváth Aladár, elnök

 Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége – Hanti Vilmos, elnök

 FIR (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége)

Magyar Társadalmi Fórum – Zalka Vera, aktivista,

 Szervezők a Baloldalért (SZAB) – Droppa György, aktivista,

 ATTAC Magyarország Egyesület – Benyik Mátyás. elnök,

 Eszmélet folyóirat szerkesztősége – Krausz Tamás, elnök,

 Európai Baloldal-Magyarországi Munkáspárt 2006 – Vajnai Attila, elnök

Marx Károly Társaság – Finta Gábor, elnök

Magyar Antifasiszta Liga – Hirschler Tamás, elnök

Magyar Lajos Alapítvány – Székely Gábor, történész

Károlyi Mihály Társaság – Csendülik Péter, történész      

Tér-Köz Társaság – Zsolnai Júlia

Május Elseje Társaság

MIKSZ – Gazsó Attila, főtitkár

 Egyéni aláírók:

Graeme Atkinson, nemzetközi antifasiszta aktivista (Egyesült Királyság)

Ránki Péter, újságíró HU

Farkas Péter, közgazdász HU

Barabás György, szociális területen dolgozó

Róna Judit – korrektor, SZAB aktivista HU

Garai Róbert, színész-rendező HU

Horgas Péter – díszlet- és látványtervező HU

Kopcsik István – középiskolai történelem tanár

Somogyi István, nyomdász HU

Hegyi Gyula, újságíró, volt EP képviselő HU

Róna Péter - vegyész

Debreceni János – Magyar Társadalmi Fórum, szervező

Róna Tibor – diák

Mészáros Gyula – informatikus

Péntek Zoltán – könyvkereskedő

Felker József – agrármérnök

Felker Józsefné, Erzsébet– pénzügyi főelőadó