majuselseje_fejlec_900x120_02.jpg
Hírek - események | Bemutatjuk | Civil élet | Emlékezzünk | Pódium | Galéria
Főoldal
Bemutatkozunk
Dokumentumok
Fáklya
Kapcsolat
Galéria tartalom
 
Emlékezzünk
PDF Nyomtatás E-mail
Harsányi Iván 1930-2018.
Írta: Aggod József   
2018. February 16. Friday 10:50

Dr. HARSÁNYI IVÁN

1930. május 7. - 2018. február 15.

88 éves korában, súlyos betegségben meghalt Harsányi Iván.

Harsányi Iván tevékeny, aktív részese volt több baloldali szervezet munkájának, tagja volt a Május Elseje Társaságnak is.

Harsányi Ivánról tudósként, mozgalmi és közéleti fellépéseiben mindig az emberség sugárzott.

Emlékét, példáját kegyelettel őrizzük.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Rausch Lajos 1927-2018
Írta: Dr. Aggod József tiszteletbeli elnök   
2018. February 01. Thursday 10:33

RAUSCH LAJOS

1927-2018

2018. január 27-én 91 éves korában meghalt Rausch Lajos, társaságunk alapító, örökös tagja.

p5030181.jpg_rausch_lajos_fk.jpg

Rausch Lajos munkás élete összefonódott a munkásmozgalommal. Élete végéig harcos tagja volt a különböző szervezeteknek, amelyektől a dolgozó emberek sorsának jobbítását remélte, várta.

Tevékeny szerepet vállalt társaságunk alakításában, csepeli, budapesti szervezetünk munkájában. Még kilencvenedik évéhez közeledve is – korát meghazudtoló frissességgel – itt volt közöttünk. Felejthetetlenek harcos, bölcs hozzászólásai.

Tisztelettel, kegyelettel őrizzük emlékét.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Magyari Iván (1934-2017)
Írta: Aggod József   
2017. June 21. Wednesday 14:37

MAGYARI IVÁN

(1934- 2017)

2017. június 18-án meghalt Magyari Iván, társaságunk alapító, örökös tagja, a Május Elseje Társaság Örökös Tagjai Tanácsadó Testületének ügyvezető titkára.

unnamed.png__magyari.png

Magyari Iván a népből jött és egész életében ennek tudatában tevékenykedett. Ízig vérig közéleti ember volt. Egyetemistaként, édesapjával együtt ott volt, ahol meggyőződése szerint lennie kellett, amikor bajba került az a rendszer, amely lehetővé tette az ő és egész dolgozó nemzedékének felemelkedését, tanult emberré válását.

Nem kérkedett, de bátor ember volt, sok ejtőernyő-ugrással. 1958-ban késleltetett nyitású nappali és éjszakai ugrásban magyar bajnok is volt.

Budapesten, a VII. kerületi Rottenbiller utcai általános iskolában kezdett tanítani és nyugdíjba meneteléig ott tanított történelem- földrajz szakos tanárként, majd igazgatóhelyettesként. Innen ment nyugdíjba 1993-ban. Úttörővezetőként sok gyereket vitt úttörőtáborba és kirándulni is. Pedagógus volt a szó igazi értelmében, sok tanítványa később is – felnőtt korában is tartotta vele a kapcsolatot.

Nyugdíjazás után sem tétlenkedett, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon lett ülnök, és ott kamatoztatta a gyermekekkel és a szülőkkel kapcsolatos tapasztalatait büntető és családjogi perekben, egészen 70 éves koráig.

Magyari Iván részt vett társaságunk alapításának előkészítésében. Szerény, szorgalmas munkása volt a Május Elseje Társaságnak. Több cikluson keresztül tagja volt Országos Intéző Bizottságnak. Hozzászólásaival, megjegyzéseivel tevékenyen segítette munkánkat. Felesége, lánya segítségével akkor is itt volt közöttünk, amikor az egyedüli közlekedésre már nem vállalkozhatott.

Tisztelettel, kegyelettel őrizzük emlékét.

 

 
PDF Nyomtatás E-mail
Dr. Halász György (1947-2015)
Írta: szerk. - család   
2017. February 25. Saturday 14:44

Dr. Halász György

(1947. szeptember 5 – 2015. június 13.)

p2230022.jpghalsz_gyuri.jpg

Dr. Halász György, a Május  Elseje Társaság alapító, posztumusz örökös tagja volt.

Kiemelkedő szerepe játszott társaságunk szervezésében, I. országos gyűlésünkön. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon tagja volt társaságunk delegációjának. Elvhűségével, szakértelmével, emberségével élete utolsó pillanatáig pótolhatatlan segítséget nyújtott tevékenységünkhöz.

Életútjának bemutatásához közöljük azt a búcsúbeszédet, ami a család nevében temetésén hangzott el:

Gyuri  búcsúztató

„Született Szegeden 1947. szeptember 5-én. Gyermekkori emlékei meghatározóak voltak és egész életében végigkísérték. Számára Szeged a szabadságot jelentette, gyerekként és felnőttként is. A jellegzetes szegedi beszéd az ’Ő’ betű sokak által nem tudott - mert nem tanulható - használata a budapesti elit iskola tanulóiból nevetést, tanáraiból inkább csodálatot váltott ki. Hosszú időnek kellett eltelnie, hogy az ’ő’ betűt a szavaiból elhagyja, de nem végleg, mert amint olyan közegbe került, ahol használták az ’ő’ betűt, ő is azonnal arra váltott. Szeged elhagyása mégis törést jelentett az életében. Eltűnt a mozgás korlátlan szabadsága, és a természet közvetlen közelsége is. Ezekről azonban nem volt hajlandó lemondani, és amikor már erre lehetősége nyílt, akkor pótolta mindkettőt.

Azonban a szabadság nemcsak a mozgásában, hanem gondolkodásában is elemi szükségletként jelentkezett. Élete másik meghatározója ugyanis az olvasás, a könyvek szeretete volt. Sokszor vonult olvasói magányba, és szinte falta a könyveket. Igaz, ez versre, prózára, krónikára csakúgy, mint a történelmi tárgyú könyvekre. Ennek eredményeként rendkívül kiterjedt irodalmi, történelmi, és hadtudományi ismerete volt, és ez a tudás semmit sem fakult az évtizedek során. De ha mégis meg kéne nevezni a legkedvesebbet, akkor az a XX. század történelme volt, aminek Ő nemcsak megélője, hanem formálója is volt. A XX. század eseményei és eszmevilága, mindazt hordozta, ami Őt igazán érdekelte és megérintette. Mindent akart tudni erről a századról, de szüntelen igénye volt arra, hogy azt maga is formálja a saját hite, és dinamizmusa szerint. Látta, mi a jó, és látta azt is, ami rossz volt.

Mindent elkövetett, még a biztos egzisztenciájának kockáztatásával is, hogy azok az értékek, amelyben hitt, ne vesszenek el. Kiállt, küzdött, és nem félt. Részese akart lenni, és részese is volt a rendszerváltásnak, a Nemzeti Kerekasztalnak. Ezt a harcot Ő maga így jellemezte: „Becsületből vívtam, nem lettem áruló.” Később erről némi iróniával így beszélt: „A mostanában eltörölt alkotmány jórészt a Velem folytatott harcban alakult ki. Így lettem felejtésre ítélt alkotmányjogász.”

A rendszerváltás utáni eseményeket indulattal, később derűs iróniával, vagy olykor metsző gúnnyal illette. Azt azonban visszatérően hangoztatta, és komolyan s gondolta, hogy a történelem törvényszerűségei előbb-utóbb így vagy úgy, de érvényre jutnak.

Talán éppen ezért nem meglepő, hogy munkája egy ideig az államigazgatáshoz kötötte, hiszen előbb a VIII. kerületi Tanácsnál, majd a Pest Megyei Illetékhivatalnál, végül pedig a Fővárosi Tanácsnál, mint kerületi referens dolgozott. Utóbbi helyen több életre szóló barátságot is kötött. Ezeket az éveket a komoly munka mellett a vidámság, és egymás folytonos megtréfálása jellemezte.

Ezt a fiatalos lendületet vitte magával az Államigazgatási Főiskolára, ahol később volt munkatársai közül kerültek ki jórészt a tanítványai. Nagyon szeretett, és nagyon tudott tanítani, talán éppen azért, mert Ő a gyakorlatból érkezett.

Itt érte a rendszerváltás, ami egy időre eltávolította az oktatástól, mert úgy érezte, hogy most fontosabb dolga van a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

De a sors visszaterelte az oktatáshoz, hiszen Őt bízták meg a pénzügyőrképzés Rendőrtiszti Főiskolán belüli megszervezésével. Számtalan nehézség ellenére a feladatot teljesítette és ez a tanszék ma is működik. Itt teljesült először az a gyerekkori vágya, hogy egyenruhás testülethez tartozzon.

Pályafutása utolsó állomása is a felsőoktatáshoz kötötte két évtizeden át. Ez volt a Külkereskedelmi Főiskola, ahol dékáni hivatalvezetőként, majd vezető jogászként dolgozott. Feladata összetett volt. Mindenekelőtt a Főiskola vezetésében első számú tanácsadóként kellett helytállnia. Ő volt a Főiskola jogásza „A Doki”, ugyanakkor hivatalvezetői minőségében tudta kamatoztatni mindazt a rátermettségét is, amit az operatív igazgatási feladatok az iskola életében megkívántak. Hallgató közeli fellépés jellemezte, amelybe belefért a HÖK választások erélyes koordinálása, de az egyéni hallgatói panaszok felkarolása is. Munkatársai mindig bizalommal fordulhattak hozzá.

Döntési javaslatai kialakításánál nem sajnálta az időt és az energiát, a mindenki számára legméltányosabb megoldás megtalálására és annak elfogadtatására. Kollegának, hallgatónak, szülőnek egyaránt segített, ha erre módja volt.

A felsőoktatás rejtelmeit jogszabályi és szakigazgatási hátterét Nála senki nem ismerte jobban. Mindenre talált megoldást. Mindig megtalálta azt a rövid és frappáns ötletet, amely egy-egy ügy rendezésének kulcsa volt. Ez volt a stratégia. Ugyanakkor a megoldások kibontásában kivételes képességgel bírt a csavaros gondolatsorok megfogalmazásának művésze volt. Ehhez magabiztos szaktudás, és a kollégák ismeretét biztosító szakmai empátia kellett.

Igazi Tanító volt. Szakmai tanmeséin, vezetők és munkatársak generációi nevelődtek. Nyugdíjba vonulását tudatosan készítette elő, mert át akarta adni ennek a jogászok által kevésbé ismert speciális területnek a rejtelmeit. Örömmel és büszkeséggel töltötte el, hogy hivatalát két, általa kinevelt jogász-növendékkel oszthatta meg, akikre az általa képviselt szakmai és erkölcsi értékek továbbvitelét is bízta.

Közösségteremtő alkat volt, nemcsak munkájában, hanem magánéletében is. Életének meghatározó szenvedélye a horgászat volt. Nem győzött dicsekedni a süllőkkel, pontyokkal, az unokaöccsével együtt kifogott 12 kg-os harcsával, na meg a kifoghatatlan halak legendáival. Kész mesét tudott kerekíteni egy-egy horgászélményből. Ennek a szenvedélynek az eredménye a Körös-holtága mellett felépített tanyája, amelyhez számtalan történet, vidám élmények, éjszakai fürdések, bogrács és grill-partik, és nem utolsó sorban több, életre szóló barátság kötődik.

Ebben az évben oda már nem jutott el, pedig annyi terve volt még, amit ott akart megvalósítani. Keserűen vette tudomásul, és azzal vigasztalta magát: „Hogyha behunyom a szemem, látom…”

De ugyanígy látta Szilvásváradot, ahova ugyancsak nem jutott el idén. Ő szerettette meg barátaival, akik közül húgával és Zsuzsival évente legalább háromszor visszamenetek, mert már ez volt a törzshelyük. Számtalan közös élmény, hosszú séták, és valami különös varázslat fűzte egyre szorosabbra hármójuk barátságát, Szilvásvárad szeretetét, és ez a kettő lassan eggyé vált...

A természet iránti szeretetet a Zsíros hegy és a Tisza szeretetében is megnyilvánult. Előbbi két keze munkája nyomán szépült évről-évre, a másikhoz gyermekkori emlékek fűzték.

Lelkes operalátogató, és a bérletújítás nagymestere volt.

Őszinte, egyenes, jóérzésű, tiszta ember volt, aki nem nélkülözte a humort, de az iróniát sem. Szerette a barátait, de betegsége az utolsó időszakban megakadályozta, hogy gyakran találkozzon velük. Tudta, hogy nagy űrt hagy maga után. Elsősorban húgát, unokaöccsét, családját féltette, és barátainak gondjaira bízta Őket.

 

Egy igazi életigenlő, a jó társaságot, vidámságot kedvelő, a családját és barátait őszintén szerető ember búcsúzik.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Csizmazia Pál (1935-2017)
Írta: Dr. Aggod József   
2017. February 16. Thursday 13:11

CSIZMAZIA PÁL

(1935-2017)

2017. február 14-én súlyos betegségben elhunyt Csizmazia Pál, a Május Elseje Társaság alapító, örökös tagja, a

pa180155.jpg__csizmazia_heti_hetesen.jpg

felügyelő bizottság egykori elnöke. Kidőlt társaságunk egyik tartóoszlopa.

Kevés hozzá hasonló elvhű, önzetlen, tevékeny, a szó nemes értelmében emberséges embert szült anya. Volt társaságunk történetében olyan pillanat, amikor az ő önzetlen segítsége nélkül nem tudtunk volna tovább létezni.

Mindig kezdeményezett, kezdeményezésre sarkallt bennünket. Neki köszönhetjük például, hogy van honlapunk. Még kórházi ágyán is volt javaslata: foglalkozzunk a május elsejei Fáklyában a világ tulajdon- és jövedelmi viszonyaiban tapasztalható egyenlőtlenségekkel.

Mindig azt kereste, hol, hogyan tud a legtöbbet tenni dolgozó társaiért, az emberért. Tevékeny és nagyon eredményes közéleti-szakmai munkát folytatott. Ha egyszer megírják a Haladó Erők Fórumának történetét abban kiemelkedő helye lesz Csizmazia Pálnak. Ő volt a szakmai-közéleti tagozat lelke. Hihetetlen tekintélyt vívott ki magának. Tanúi voltunk annak, hogy – bár papírja középfokú végzettségről szólt – akadémikusok közéjük tartozónak ismerték el. Tóth Miklós dokumentumtárában nagyon sok rá vonatkozó fénykép és videó anyag található. Ezeken ott láthatjuk Palit minden fontos baloldali tűntetésen, pártrendezvényen.

Csizmazia Pál volt a Duna-Tisza Csatorna legújabb kori történetének egyik profétája és kubikusa. Társaságunk történetének talán legdicsőbb fejezete az ezzel kapcsolatos tevékenységéhez kapcsolódik. Nem rajta múlott, hogy nem élhette meg ennek megvalósulását.

Nagyon sokat tett értünk, tágabb mozgalmi családjáért. Rajongásig szerette kis családját. Mindent megtett súlyosan beteg édesanyjáért. Emlékszünk, hogy lesújtotta felesége halála. Mindig ragaszkodással beszélt fiairól, büszke volt unokájára.

Tisztelettel, kegyelettel őrizzük példás életének emlékeit!

 

 

hpim1731_csizmazilk.jpg hpim1358__csizmazia_magyarz.jpg
 
PDF Nyomtatás E-mail
Szurcsik István (1930-2016)
Írta: Dr. Aggod József a társaság elnöke   
2016. April 09. Saturday 14:25
Szurcsik István
(1930-2016)

86 éves korában, 2016. március 23-án hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Szurcsik István, a Május Elseje Társaság alapító, örökös tagja.

Szurcsik István elvtárs a népből jött, népet, hazánkat szolgáló ember volt. Róla elmondhatjuk, hogy a józan parasztihpim1409-1_szurcsik_oib.jpg észt szakmai és mozgalmi értékké nemesítette.

Külön kiemelem azt, amit a föld népéért tett. Ha majd egyszer megépítik a magyar szövetkezeti mozgalom panteonját, Szurcsik Istvánnak kiemelt helye lesz abban. Szövetkezeti elnök volt, közben – élete végéig – képezte magát. Társaságunk fórumain – értekezleteinken, a Fáklyában, honlapunkon – mindig megtalálta a módját, hogy elemzően, kérkedés nélkül, önkritikusan szót ejtsen tapasztalatairól.

Ő úgy volt termelő szakember, hogy munkájában dolgozó embertársai hétköznapi érdekei, érzelmei vezérelték. Külön is megható, ahogy a rendszerváltásig tartó magyar-cigány túrkevei szövetkezetbeli együttműködésről írt. (Írását teljes terjedelemben olvashatják honlapunkon. http://www.majuselsejetarsasag.hu  Pódium rovat., illetve a 2011-ben megjelent „A tisztes munka világnapján” c. társasági kiadványunkban.) Ebből idézek fel néhány gondolatot: A szövetkezet, a tagok nagy munkatalálkozója volt, „a különböző társadalmi múlttal rendelkező, korábban egymással nem is szimpatizáló embereket közel hozta egymással. Összekapcsolta a kun-magyar és a cigány-magyar szövetkezeti tagokat… Ez volt az igazi szociális piacgazdálkodás, nem az, amit ma annak csúfolnak.”
„Balra át!” című írásában (Fáklya. 2012. dec.) így foglalta össze hitvallását: „a termelő eszközök kollektív tulajdonának többségén működő társadalomnak tisztelegj!”

Dr. Ungor Tiborral, Tabák Lajossal, Donkó Jolánnal és másokkal együtt társaságunk Szolnok megyei tartóoszlopának részese volt. Sokat tett társaságunkban a különböző baloldali beállítottságú emberek együttműködéséért.

Emlékét, mozgalmi hagyatékát kegyelettel őrizzük!

 

Tisztelt Címzettek!
A család nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek az édesapám búcsúztatóján. Külön köszönetet mondunk Porabka város küldöttségek, Túrkeve Város Önkormányzatának,  a Munkáspárt,  valamint  a Május 1 Társaság képviseletében megjelenteknek. 
A búcsúztatón elhangzott beszédek nagyon szívhez szólóan voltak.  Igazak és meghatóak. Tükrözték az ő emberségét, tenni akarását, jobbító szándékát, mely végig kísérte az egész életét.
Köszönet a Zeneiskolának, hogy helyet bíztosítottak a temetés utáni közös emlékezésnek.
Kérem tolmácsolják a család nevében hálánkat és köszönetünket  mindazoknak, akik bármely formában - virággal, koszorúval, jelenlétükkel, - kifejezték együttérzésüket a családnak.

Tisztelettel és köszönettel:
                              
           Szurcsik család nevében:
                              
                 Szurcsik Erzsébet

                    


 
PDF Nyomtatás E-mail
Dr. Orbán Péter (1931-2016)
Írta: Aggod Józsefné   
2016. March 25. Friday 14:08
Dr. Orbán Péter
(1931-2016)

Lányától kaptuk a szomorú hírt: tegnap, 85 éves korában elhunyt Dr. Orbán Péter, a Május Elseje Társaság örökös tagja, egykori főtitkára.

p5040021.jpgorbn_pter.jpg Néhány napja beszéltem vele telefonon. Akkor még nem gondoltam, hogy utoljára. Nem is gondolhattam, hiszen – mint korábban mindig – most is hosszan taglaltuk hazánk, a világ eseményeit, társaságunk gondjait.

Orbán Péter kora ifjúságától az új szebb, jobb világ építői közé tartozott, különböző fontos – elsősorban államigazgatási - beosztásokban dolgozott, életét a dolgozó nép szolgálatának szentelte.
Társaságunk főtitkáraként éveken keresztül hasznosította javunkra jogi ismereteit, tapasztalatait. Elévülhetetlen érdeme volt bátonyterenyei szervezetünk újjáélesztésében.  Társaságunk olyan fontos rendezvényeinek szervezésében volt kezdeményező szerepe, mint az egészségpolitikai, valamint a Ságvári vitához kapcsolódó tanácskozás.
Sok Fáklya cikk őrzi időszerű, elgondolkoztató fejtegetéseit. Fellépéseit, javaslatait, hozzászólásait a higgadtság, szakszerűség, az alapos tájékozottság, emberség, bölcsesség jellemezte.

Nagyon hiányozni fog nekünk. Példáját, emlékét tisztelettel őrizzük!

                                                                                     Dr. Aggod József
                                                                                          elnök


 
PDF Nyomtatás E-mail
Dr. Morva Tamás (1928-2015)
Írta: Dr. Aggod József a társaság elnöke   
2015. December 28. Monday 14:13
Dr. MORVA TAMÁS
 (1928-2015)

013_morva.jpgNyolcvanhét éves korában itt hagyott bennünket Morva Tamás.
A Marx Károly Társaság közleményben méltatta tudományos, közéleti tevékenységét.
A Május Elseje Társaság gyászolja alapító, örökös tagját. Morva Tamás kitűnt tudásával, amit sohasem fölényesen, mindig higgadt érveléssel, mások véleményének figyelembe vételével adott elő. Kitűnt azzal, hogy tudását kiváló szervező készségével igyekezett hasznosítani a mozgalmi élet különböző területein. Kitűnt megértő, segítő emberségével.
Tamást neve napján hívtam, akkor még nem gondoltam, hogy utoljára beszélek vele. Most, a történtek után külön is megrendítő az, ahogyan betegségéről, annak kilátásairól beszélt.
Felejthetetlen barátunkat veszítettük el. Társaságunk értékeiként őrizzük mozgalmi-emberi magatartásának tanulságait.


                                                                                                                        Aggod József


                                                                                                                                            
 
PDF Nyomtatás E-mail
Stevlik Béla (1936-2015)
Írta: Dr. Aggod József a társaság elnöke   
2015. December 17. Thursday 16:19
Stevlik Béla
(1936-2015)

Szomorú hírt kaptunk: 79 éves korában elhunyt Stevlik Béla, a Május Elseje Társasság örökös tagja.

Stevlik Béla 1936. március 27-én született cukoripari munkásdinasztiában – így mutatkozott be társaságunk „A tisztes munka világnapján” c. kiadványában. Apai nagyapja, apja hét testvérével, apósa, anyósa is a Szerencsi Cukorgyár dolgozói voltak. Ő is ott kezdett 1950-ben. Az idős során segédmunkásból szakképzett villamos-erőmű vezető, vezérigazgató-helyettes lett. Sok munkatársával, munkásdinasztiákkal együtt gyászolta a gyárbezárást, a következő nemzedékek jövőjét.
Stevlik Bélát a szakmai helytállás, az emberség, a hűség jellemezte. A népből jött gyermekként kora gyermekkorától hűségesen szolgálta a nép ügyét. Egy korszak munkáskarrierje volt az övé. Szakmai, közéleti teljesítménye alapján fontos nemzetközi kapcsolatok részese volt. Joggal büszkélkedett azzal a kitüntetéssel, amit annakidején
Dorticos kubai elnöktől kapott.
Hűséges volt társaságunk eszményeihez is. Súlyos betegsége ellenére is szorgalmas résztvevője volt rendezvényeinknek.
Emlékét, példáját kegyelettel őrizzük!




 
PDF Nyomtatás E-mail
Harangi László (1929-2015)
Írta: Dr. Aggod József a társaság elnöke   
2015. November 22. Sunday 09:43
                                      Dr. Harangi László                                                     
(1929-2015)      

86 éves korában – hosszas és súlyos betegség után – elhunyt Harangi László, a Május Elseje Társaság örökös tagja.

Harangi László világhírű, széles műveltségű andragógus, kultúra kutató volt. Európában, Amerikában, Japánban és sok más országban egyetemek tucatjain számos tudós, felnőtt nevelője tartotta vele a kapcsolatot, sokan büszkén vallották magukat tanítványának.

Példamutató ember volt szerénységével, a munkája iránti alázatával, a rászorulók melletti őszinte érzelmi és cselekvő szolidaritásával.

Köszönjük Harangi László!

Emléked, gazdagító emberi, szakmai teljesítményed tanulságait hűen őrizzük.

 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Találatok 1 - 10 / 14
 
Tartalom
 
Copyright Május Elseje Társaság 2008. | jognyilatkozat
oldaltérkép