majuselseje_fejlec_900x120_02.jpg
Hírek - események | Bemutatjuk | Civil élet | Emlékezzünk | Pódium | Galéria
Főoldal
Bemutatkozunk
Dokumentumok
Fáklya
Kapcsolat
Galéria tartalom
 
PDF Nyomtatás E-mail
Kaffka Margit: Petike jár
Írta: Kaffka Margit   
2020. April 30. Thursday 16:37


Kaffka Margit:

          PETIKE JÁR

          Két harcsaszájú, picike jószág,
          Butácska, édes gyerektopán,
         Tétova, együgyű, - tündéri nesszel
         Most tipeg átal egy ócska szobán.
         - Ébred a szívem játékos kedve,
         Elborít hófehér virágeső. -
         Amikor látom a kacagásom
         Hangosan, édesen csapkod elő.
         Sok régi holmin, szürke íráson
         Úgy fut, iramlik száz furcsa sugár,
         S én ennek is, annak is kiáltani vágyom:
         - Tip-top! Megindult. Petike jár!
 

          Még fogja erősen az asztallábat,
         És nyitva az ajka és úgy kipirul!
         Hős emberi lázzal, tüzes akarással
         E rózsarügyecske megállni tanul.
         Most, - most! Elhagyja és indul előre,
         Hogy csetlik-botlik, mily tévedező!
         Tip-top! S aprózva, közbe megállva
         Koppan vitézül a törpe cipő.
         Már ideér. Most nyújtja a karját.
         - "Csak lassan, okosan, Peti fiam!"
         S megered szaporán, - elesni nem ér rá,
         Előre hajlik - s az ölembe van.
 

         Tetszik a játék. Kezdeti újra.
         A karszék mellé kerülök én,
         Nagyhosszút lépne, nagyhamar elérne,
          S fölbillen szegényke az elején.
          Remeg a szája, sírni szeretne,
          Szétnéz: sajnálja-é valaki?
          Gondolkozik... majd felkél szepegve,
          S új erővel fog újra neki.
          Rózsaszín ujját előre tartva,
          "Tip-top" - így indul óvatosan,
          Halkan, selypítve biztatja magát, hogy:
          - "Csak las-san! - Okos-san! - Peti fi-am!"
 

          S elnézem hosszan, homályos szemmel,
          Borús káprázat száll le reám.
          ...Tűnnek az évek... Megöregedtem...
          S ím néha erős lépés zaja hallik,
          Jön egy daliás, ifjú legény,
          -"Te vagy? Mit adjak? Kávét-e? Kalácsot?" -
          Tip-top! Öregesen járom körül én.
          S míg sok vidám csínyjét, nagy küszködését
          Sorra beszéli, kacagva, vígan, -
          Reszketve, ijedten suttogom én el:
          - "Csak lassan,
         Csak lassan, okosan, Peti fiam!"
  1903

 viewerca605k94.png_anyk_napja.png

 
Következő >
 
Tartalom
 
Copyright Május Elseje Társaság 2008. | jognyilatkozat
oldaltérkép