majuselseje_fejlec_900x120_02.jpg
Hírek - események | Bemutatjuk | Civil élet | Emlékezzünk | Pódium | Galéria
Főoldal
Bemutatkozunk
Dokumentumok
Fáklya
Kapcsolat
Galéria tartalom
 
Pódium
PDF Nyomtatás E-mail
A bal-végzet ellen a materialista dialektikával
Írta: Dr. Aggod József   
2018. June 02. Saturday 13:01
A szöveggyűjteményt összeállította: Dr. Aggod József

A szöveggyűjtemény 2001-ben készült. A teljes anyag nem fér rá a honlapra. A teljes anyag digitalizált változata hozzáférhető.

A BAL-végzet ellen a materialista dialektikával

Szemelvények Marx-Engels-Lenin műveiből

 I.  fejezet

 "... nem lehet a dialektikát büntetlenül megvetni." (Engels)

 Engels (1873-1886) Marx-Engels Művei (továbbiakban: MEM.) 20. kötet 487. oldal

"A dialektika, az úgynevezett objektív dialektika az egész természetben uralkodik, az úgynevezett szubjektív dialektika pedig, a dialektikus gondolkodás, csak reflexe a természetben mindenütt érvényesülő ellentétekben-mozgásnak ..."

 Marx (1873) MEM. 23. kötet 20. oldal

"Az én dialektikus módszerem, alapját tekintve, nem csak különbözik a hegelitől, hanem annak szöges ellenkezője. Hegel számára a gondolati folyamat, amelyet eszme néven még önálló alannyá is alakít, demiurgosza a valóságosnak ... Nálam, megfordítva, az eszmei nem más, mint az emberi fejben áttett és lefordított anyagi." A dialektika "minden létrejött formát a maga folyamatában fog fel, tehát múlandó oldaláról is, semmi előtt meg nem hajlik, lényegét tekintve kritikus és forradalmár."

 Marx (1847) MEM. 4. kötet oldal

"Ellentét nélkül nincs haladás. Ennek a törvénynek volt a civilizáció mindmáig alávetve."

 Marx-Engels (1844) MEM. 2. kötet 83. oldal

"A >haladás< pretenziói ellenére folytonos visszaesések és körmozgások mutatkoznak."

 Lenin (1915) Lenin Összes Művei (továbbiakban: LÖM.) 29. kötet 294. oldal

Az ellentmondás "a dialektika veleje (egyik >lényege<, egyik alapvető, ha ugyan nem az alapvető sajátossága vagy vonása.)"

 Lenin (1914) LÖM. 29. kötet 117. oldal

"A sokrétűségek csak az ellentmondás csúcspontjára emelkedve lesznek mozgékonnyá (regsam) és elevenné egymással szemben, - csak így tesznek szert ama negativitásra, mely az önmozgás és elevenség bennlakozó érverése."

 Engels (1886) MEM. 21. kötet 257. oldal

"E filozófia előtt nem áll meg semmi végérvényes, semmi abszolút, semmi szent: mindenről és mindenben bemutatja a múlékonyságot, s nem áll meg előtte más, csak a létrejövésnek és elmúlásnak, a vég nélkül az alacsonyabbtól a magasabb felé emelkedésnek a szakadatlan folyamata, melynek ő maga is puszta visszatükröződése a gondolkodó agyban. ... E szemléleti mód konzervativizmusa relatív, forradalmi jellege pedig abszolút ... az emberi történelemnek nemcsak felszálló, de leszálló ágát is elismeri."

 Marx (1857-1858) "A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai" (Nyersfogalmazvány) "Első rész".  (Budapest, 1972.) 368. oldal

"Az antik világ egy korlátolt állásponton való elégedettség; a modern világ viszont elégedetlenül hagy, illetve ahol magában elégedettnek jelenik meg, ott közönséges."

 Engels (1876-1878) MEM. 20. kötet 119. oldal

"Az élet tehát szintén egymagukban a dolgokban és folyamatokban meglevő, önmagát folytonosan tételező és megoldó ellentmondás: és mihelyt az ellentmondás véget ér, véget ér az élet is, beáll a halál."

 Engels (1886) MEM. 21. kötet 281. oldal

A materialista dialektika "évek óta legjobb munkaegységünk és legélesebb fegyverünk volt... "

 Lenin (1914) LÖM. 29. kötet 114. oldal

"... a mozgás maga a létező ellentmondás."

Lenin (1915) LÖM. 29. kötet 299. oldal

"... a dialektika az ismeret elmélete (Hegelnek és) a marxizmusnak ... "

 Lenin (1909) LÖM. 47. kötet 218. oldal

"Biz'isten igaza volt Hegelnek a filozófusnak: az élet ellentmondásokon át halad előre, és az élet eleven ellentmondásai sokkal gazdagabbak, sokoldalúbbak, tartalmasabbak, mint az emberi elme előtt eleinte tűnik."

 Lenin (1914) LÖM. 29. kötet 114. oldal

Bírálja azokat, akik szerint az ellentmondás "... akár a valóságban, akár a gondolkodó reflexióban, véletlenségnek számít, mintegy rendellenességnek és múló betegségi rohamnak."

Lenin (1915) LÖM. 29. kötet 295. oldal

"Az ellentétek egysége (egybeesése, azonossága, eredő-hatása) feltételes, időleges, átmeneti, relatív. Az egymást kölcsönösen kizáró ellentétek harca abszolút, amint abszolút a fejlődés, a mozgás."

 Lenin (1914) LÖM. 29. kötet 113. oldal

A szokásos elképzelések egyik alapvető előítélete, "hogy az ellentmondás nem olyan lényegbeli és immanens meghatározás, mint az azonosság; sőt, ha már rangsorról van szó és a két meghatározást különválasztva kellene rögzítenünk, akkor az ellentmondást kellene a mélyebbnek és lényegbelibbnek vennünk. Mert az azonosság vele szemben csak az egyszerű közvetlennek, a holt létnek a meghatározása; az ellentmondás azonban minden mozgás és elevenség gyökere; valami csak annyiban mozog, csak annyiban van hajtóereje és tevékenysége, amennyiben ellentmondást rejt magában."

 Lenin (1901) LÖM. 5. kötet 52. oldal

"... érdemes megvizsgálni, vajon plusz-e, avagy mínusz ez az új, mennyien plusz, mennyiben és miben mínusz."

 Lenin (1913) LÖM. 24. kötet 260. oldal (Marx-Engels levelezéséről)

"Ha egy szóval akarjuk meghatározni, mi az egész levelezésnek, hogy úgy mondjuk, a gyújtópontja, az a középpont, amelyben a kifejtett és megvitatott eszmék egész szövedéke egyesül, akkor ez a szó a dialektika."

 Lenin (1915) LÖM. 29. kötet 227. oldal

"Az okos idealizmus közelebb áll az okos materializmushoz, mint a buta materializmus."

 Lenin (1915) LÖM. 29. kötet 229. old.

"Az objektív (és még inkább az abszolút) idealizmus cikcakkban (és bukfencezve) egészen közel jutott a materializmushoz, sőt részben át is alakult azzá."

 Lenin (1903) LÖM. 29. kötet 345. oldal

"... a hegeli eszme  meg akar valósulni és meg kell hogy valósuljon, ennélfogva ez az eszme álcázott materialista."

 Lenin (1915) LÖM. 29. kötet 300. oldal

A filozófiai idealizmus "nem talajtalan; meddő virág, ez kétségtelen, de olyan meddő virág, mely az eleven, termékeny, igaz, hatalmas, mindenható, objektív, abszolút, emberi megismerés élő fáján nő."

 Engels (1845) MEM. 2. kötet 573. oldal

"A demokrácia ma a kommunizmus."

 Marx (1844-1845) MEM. 2. kötet 124. oldal

A "humanizmussal egybevágó materializmus."

Marx (1844) MEM. 42. kötet 149. oldal

"... a kommunizmus a magántulajdon megszüntetése által magával közvetített humanizmus ... a pozitív humanizmus." "... nem a természetellenes, kifejletlen egyszerűséghez visszatérő szegénység."

 Marx-Engels (1845-1846) MEM. 3. kötet 31-32. oldal

"...az embereknek ahhoz, hogy >történelmet csinálhassanak<., meg kell élniök."

 Marx (1850) MEM. 7. kötet 29-30. oldal

"A februári forradalom a szép forradalom, az általános rokonszenvvel kísért forradalom volt, mert az ellentétek ... egyetértően egymás mellett szunnyadoztak... A júniusi forradalom a rút forradalom, a visszataszító forradalom, mert a frázis helyébe a dolog lépett, mert a (29) köztársaság felfedte magát a fejét a szörnyetegnek, leverve róla az oltalmazó és rejtegető koronát." (30)

 Marx (1851-1852) MEM. 8. kötet 108. oldal

"Polgári forradalmak,... gyorsan rohannak sikerről sikerre... csakhamar elérik tetőpontjukat, és hosszú csömör fogja el a társadalmat... Proletárforradalmak viszont,, .. állandóan bírálják önmagukat, folyton megszakítják saját menetüket, visszatérnek a látszólag már elvégzetthez, hogy megint újból elkezdjék, kegyetlen alapossággal gúnyolják első kísérleteik felemásságait, gyengéit és gyatraságait, úgy látszik, mintha ellenfelüket csak azért tepernék le, hogy az új erőt szívjon a földből s még nagyobb óriásként egyenesedjék fel velük szemben, mindig újra visszariadnak saját céljaik bizonytalan hatalmasságától, míg meg nem teremtődik az a helyzet, amely minden visszafordulást lehetetlenné tesz, ..."

 Engels (1850) MEM. 7. kötet 534. oldal

"A történelem azonban nekünk sem adott igazat; leleplezte, hogy akkori nézetünk illúzió volt."

 Lenin (1922) LÖM. 45. kötet 291. oldal

"Kétségtelen, hogy rengeteg ostobaságot követtünk el és fogunk még elkövetni. Senki sem ítélheti ezt meg jobban és láthatja világosabban, mint én."

 Lenin (1922) LÖM. 45. kötet 118. oldal

"Mindazok a forradalmi pártok, amelyek eddig elpusztultak, azért pusztultak el, mert elbizakodtak és nem tudták meglátni, miben rejlik az erejük, és féltek beszélni gyengéikről. De mi nem pusztulunk el, mert nem félünk beszélni gyengéinkről és megtanuljuk leküzdeni a gyengéinket."

 Lenin (1921) LÖM. 52. kötet 108. oldal

"Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amikor szervezeti és személyi kérdésekben kisebbségben maradtam."

 Lenin (1921) LÖM. 42. kötet 243. oldal

"Senki sem vihet pusztulásba bennünket, kivéve saját hibáinkat."

 Lenin (1921) LÖM. 44. kötet 30. oldal

"Nem kell takargatnunk hibáinkat az ellenség előtt. Aki ettől fél, az nem forradalmár. Ellenkezőleg, ha nyíltan megmondjuk a munkásoknak: "Igenis, hibákat követtünk el", ez azt jelenti, hogy a jövőben ezek a hibák nem fognak megismétlődni, ..."

 Lenin (1921) LÖM. 44. kötet 156-157. old.

A forradalom kezdetén "elkövettük azt a hibát, hogy közvetlenül át akartunk térni a kommunista termelésre és elosztásra." (156) "A gazdasági fronton, a kommunizmusra való áttérést megkísérelve 1921 tavaszáig komolyabb vereséget szenvedtünk akármelyik olyan vereségnél, amelyet Kolcsak, Gyenyikin vagy Pilsudski mért ránk..." (157)

 Marx-Engels (1848) MEM. 6. kötet 102. oldal

"A korona feláldozza a burzsoáziának a nemességet, a burzsoázia pedig a koronának a népet. Ezzel a feltétellel lesz a királyság polgárivá és a burzsoázia királyivá."

 Marx-Engels (1848) MEM. 5. kötet 35. oldal

"Németország egy elpolgáriasodott feudalitásba pottyant... "

 Engels (1883) MEM. 36. kötet 35. oldal

Lassalle egyetlen reakciós tömeg elméletével szemben: "... éppen ebben áll a történelem iróniája, amely nékünk dolgozik, hogy ennek a feudális és polgári tömegnek különböző elemei a mi előnyünkre küszködnek, marakodnak egymással, felfalják egymást... "

 Lenin (1916) LÖM. 30. kötet 52. oldal

"Aki tiszta szociális forradalmat vár, sohasem fogja megérni. Az ilyen ember csak szavakban forradalmár, s nem érti meg az igazi forradalmat. Az 1905-ös orosz forradalom polgári demokratikus forradalom volt. Ez a forradalom a lakosság valamennyi elégedetlen osztályának, csoportjainak és elemének számos összecsapásából állt. Voltak közöttük tömegek a legostobább előítéletekkel, a leghomályosabb és legfantasztikusabb harci célokkal, voltak kis csoportok, amelyek japán pénzt fogadtak el, voltak spekulánsok és kalandorok stb. Objektíve azonban a tömegek mozgalma rombolta a cárizmust és tisztogatta az utat a demokrácia számára, ezért az öntudatos munkások a mozgalom élére álltak."

 Lenin (1905) LÖM. 11. kötet 30. oldal

"... a burzsoá társadalom talaján működő szociáldemokrácia nem vehet részt a politikában anélkül, hogy egyes esetekben ne menne együtt  a burzsoá demokráciával."

 Lenin (1917) LÖM. 31. kötet 151. oldal

"Az államhatalom Oroszországban egy új osztály kezébe, nevezetesen a burzsoázia és az elpolgáriasodott földbirtokosok osztályának kezébe ment át."

 Marx (1852) MEM. 8. kötet 396. oldal

"... mi azt mondjuk a munkásoknak: 15, 20, 50 évi polgárháborúkat és népek csatáit kell végigharcolnotok nemcsak azért, hogy a viszonyokat megváltoztassátok, hanem azért is, hogy önmagatokat megváltoztassátok és a politikai uralomra alkalmassá tegyétek... "

 Marx (1853) MEM. 9. kötet 209-210. oldal

"... örök történelmi törvény, hogy a barbár hódító- (209)kat magukat is meghódítja a leigázott népek magasabb civilizációja." (210)

 Engels (1848) MEM. 5. kötet 142. oldal

"A népeket egymásra uszítani, az egyiket a másiknak az elnyomására felhasználni és így gondoskodni az abszolút uralkodói hatalom fennmaradásáról - ez volt a hatalom eddigi birtokosainak és diplomatáiknak művészete és munkája."

 Engels (1849) MEM. 6. kötet 260. oldal

Az "európai néptestvériesülés" "csak mélyreható forradalmak és véres küzdelmek útján" jön létre. "... a forradalmi népeknek az ellenforradalmi népek elleni szövetségéről" van szó.

 Engels (1859) MEM. 7. kötet 534. oldal

A vulgáris demokráciák illúzióit bírálja. "Ez a népnek hamaros, egyszer s mindenkora döntő győzelmére számított az elnyomók felett, mi viszont hosszú harcra számítottunk - az elnyomók eltávolítása után - éppen ebben a népben rejtőző ellentétes elemek között."

 Engels (1882) MEM. 35. kötet 336. oldal

"De hogy ezután milyen társadalmi és politikai fázisokon kell majd átmenniök ezeknek az országoknak, amíg szintén elérkeznek a szocialista szervezethez, erről ma, azt hiszem, csak meglehetősen hiábavaló hipotéziseket állíthatunk fel. Csak egy bizonyos: a győzelmes proletariátus egyetlen idegen népre sem kényszeríthet rá valamiféle boldogítást anélkül, hogy saját győzelmét alá ne ásná vele."

 Marx-Engels (1850) MEM. 7. kötet 216. oldal

"Lehet, ... hogy a kínai szocializmus úgy viszonylik az európaihoz, mint a kínai filozófia a hegelihez."

 Lenin (1916) LÖM. 30. kötet 49. oldal

"... lehetségesek forradalmak is - a szocialista állam ellen - meg háborúk is. ... A proletariátus még nem válik szentté pusztán azzal, hogy végrehajtja a szocialista forradalmat, és ez nem biztosítja a hibák és gyengeségek ellen. ... A nemzeti ellenszenvek nem tűnnek el olyan gyorsan; az elnyomott nemzet gyűlölete - mégpedig teljesen jogos gyűlölete - az elnyomóval szemben megmarad egy ideig..."

 Lenin (1915) LÖM. 26. kötet 263. oldal

"... a nemzetközi burzsoázia megdöntése óriási mértéken meggyorsítja mindennemű nemzeti válaszfal leomlását, s ugyanakkor a szellemi élet és az eszmei áramlatok, törekvések, árnyalatok gazdagsága és változatossága tekintetében nem csökkenti, hanem milliószorosan fokozza az emberiség differenciálódását."

 Arisztotelész: Politika. "Első könyv" 76. oldal

"...ha minden szerszám parancsra vagy a maga jószántából el tudná végezni munkáját, .... ha így a vetélő is magától szőne s a lantverő pálcika is magától játszana: nem volna akkor szükségük se az építőmestereknek mesterlegényekre, se az uraknak szolgákra." 

 

 
PDF Nyomtatás E-mail
A migrációról
Írta: Wagner István   
2018. May 02. Wednesday 09:04

 

A MIGRÁCIÓRÓL

          Valamikor a 80-as években sok száz török ember élt azzal a lehetőséggel, hogy Nyugat-Németországban vállaljon munkát, mert így viszonylag magas jövedelemhez juthatott. Ezen a példán felbuzdulva a közel-keleti, észak-afrikai, sőt ázsiai emberek közül sokan jutottak arra a következtetésre, hogy érdemes volna Európában hasonló feladatokhoz jutni. Mivel ezt legálisan nemigen lehetett megtenni, a jobban képzett, némi anyagi lehetőséggel is rendelkező munkavállalók megfizették az embercsempészeket, így elérkezhettek a nyugat-európai országokba.

             Az történt tehát, hogy a munkaerő minőségi szelekcióját elvégezték a kapzsi és pénzéhes embercsempészek, az őszintén segítőkész emberek és emberjogi szervezetek pedig segítettek a beilleszkedésben, mindezek következményeképp, a kapitalizmus a legfejlettebb európai országokban és természetesen az USA-ban is olyan olcsó és hatékonyan alkalmazható munkaerőhöz jutott, amely nem jelentett semmiféle munkásmozgalmi kockázatot. Ne feledjük, hogy ezeknek a munkavállalóknak adott viszonylag nyomorúságos jövedelem az anyaországban megszerezhetőhöz képest igen magas volt, így eszükbe sem jutott megkérdőjelezni a tőkehaszon létjogosultságát, ezáltal a bevándorlók a kapitalizmus engedelmes kiszolgálóivá váltak. E tőkés manőver olyannyira sikeres volt, hogy az említett befogadó országokban a kommunista mozgalom erősen visszaszorult, miután a rendkívül olcsó munkaerő a legnehezebb fizikai követelményekkel végezhető szakmákban jelent meg, ezáltal az őslakosok a magasabb képzettséget igénylő, jobban fizető munkahelyeket foglalhatták el, és így az általános életszintvonal is nőtt. Nyugat-Európa lakosságának nagy része tehát nem lett a tőkehaszon ellensége, hiszen maga is részesült belőle.

              Ezt a folyamatot kérdőjelezte meg a mohamedán vallás azon szélsőséges ága, amely bűnösnek és büntetendőnek tekinti mindazokat, akik nem az iszlám követői. (Az ilyen vallási magatartás, persze, nem újdonság, gondoljunk csak a keresztényüldözésre Rómában vagy az inkvizícióra.) Az iszlám állam aztán olyan hóhérokat kevert a bevándorlók közé, akik kegyetlen merényleteket követtek el Európa több nagyvárosában. Ezek sok európait megrémítettek és megkérdőjelezték a migráció  fent említett hasznosságát.

             Aztán ez a rémülethullám Magyarországon is sokakat elért; ezt használta ki a FIDESZ, hogy a migráció ellen szítva olyan szavazatokat tudott megszerezni, amelyeket különben nem kapott volna meg.

             Hát ennyit a migrációról, amit semmiképpen se keverjünk össze a menekültkérdéssel, mert az egy egészen más történet.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Marx Károly születésének 200. évfordulójára
Írta: Dr. Aggod József   
2018. April 30. Monday 09:52


KARL MARX

1818. május 5.


Karl Marx születésének 200. évfordulójára

felidézem a Kiáltvány néhány gondolatát

 

1./ „Világ proletárjai…” „Valamennyi ország proletárjai…” Melyik változat fejezi ki jobban „a valóságos világ dialektikus mozgásának tudatos reflexét”? Az eredeti vagy a dialektika-mentesített, simábban hangzó magyar változat? (Eszembe jut: ma például mindegy, hogy „EU-polgárról” vagy "EU-államok polgárairól” beszélünk? A Május Elseje Társaság kiadványa, a Fáklya 2004-ben hazánk EU csatlakozása alkalmából „Az állampolgárok Európájáról” közölt cikket.)

Marx és Engels a kapitalizmus világméretű kiterjesztésének és a kizsákmányolás ellen vívott küzdelemnek a kérdésével foglalkoztak. Ugyanakkor, ezen belül konkrétan az egyes országok proletariátusának és mozgalmának  helyzetét elemezték: „A munkásosztály helyzete Angliában”. Arra a következtetésre jutottak például, hogy az angol proletariátus egyre inkább elpolgáriasodik… A proletariátust (és mozgalmát) egyáltalán nem ellentmondásmentes valaminek tekintették.

2./ Szemléleti értelemben ehhez kapcsolódik a proletariátus nemzethez való viszonyának sok félreértéssel járó története. Egyszerű megállni egy önmagában igaz kitételnél: „a munkásoknak nincs hazájuk.” (Ez egyébként egybecseng Petőfi korabeli versével: „Haza csak ott van, hol jog is van…”)

Ebből azonban semmiképpen nem következik az, hogy hagyjuk a nemzetet másra. (Érdekes megfigyelni, hogy a ’legkommunistább’ ember is, ha autóját ellopják, megpróbálja azt visszaszerezni, nem hagyja másra…) A Kiáltvány szerint történelmi hivatásának teljesítése, a politikai hatalom meghódítása során a proletariátusnak „nemzeti osztállyá kell emelkednie, önmagát nemzetté kell szerveznie, ezért maga is még nemzeti, bár semmi esetre sem burzsoá értelemben.”

Jellemző, hogy Marx a Párizsi Kommünt „nemzeti kormánynak”, „munkás kormánynak”, „nyomatékosan nemzetközinek” tartotta. Az antifasiszta küzdelmekből a hazafiság és internacionalizmus együtthatásának létfontosságú tapasztalatai is ránk hagyományozódtak. 

Meg kell találnunk e tekintetben is a 21. századi dialektikus kölcsönhatások mozgalmi kulcsát.

3./ Érdemes újragondolni a Kiáltvány egyik fontos kitételét: "A kommunisták végül mindenütt az egész világ demokratikus pártjainak szövetkezésén és egyetértésén munkálkodnak."

4./ Nagyon fontosnak tartom a Kiáltvány záró következtetését. Ebben Marx és Engels a materialista dialektika logikájában megfogalmazzák az emberi társadalom jövőjéről alkotott felfogásukat. E szerint az, hogy a proletariátus „uralkodó osztállyá teszi magát”, nem cél, hanem eszköz. Eszköz, amellyel „megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalán az osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának, mint osztálynak az uralmát is. A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társulás lép, melyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele.”

 

                                                                                   Dr. Aggod József


 
PDF Nyomtatás E-mail
Marx születésének 200. évfordulójára készül Trier 2.
Írta: Aggod Józsefné   
2018. April 13. Friday 15:21
Trieri tudósítónktól  újabb híreket kaptunk arról, hogyan készül Marx születésének 200. évfordulójára szülővárosa.
Üzembe helyezték a forgalomirányító lámpát, amely Marx arcképével mutatja az utat. Lámpa-névadó versenyt is hírdettek. Végülis, a "MAMPEL" név lett a győztes. (A jelzőlámpa németül: ampel.) 
Készülőben a Marx szobor talapzata. (A szobor a kínaiak ajándéka a városnak.) A szobor olyan óriás lesz, hogy Marx a házak fölött rálásson szeretett házára, ahol felnőtt.
Most rendezik a Filozófusok terét. tt a földre idézeteket festenek majd.
filozofusok_tere.jpg
konyvesbolt.jpg
uj_marx.jpg_lmpa.jpg
 
PDF Nyomtatás E-mail
Marx évfordulóra készül Trier
Írta: tudósító   
2018. March 21. Wednesday 07:35
Marx szülővárosában, Trierben folytatódnak a készülődések az évforduló megünneplésére. Korábban hírt adtunk arról, hogy Kína nagyméretű Marx szobrot ajándékoz a városnak ez alkalomból.
A város korábban is gondozta Marx szülőházát, és az abban létesített múzeumot. A képen középen látható rózsaszínű házban lakott Marx gyermekkorában. Most a házban lévő szuvenírboltban sokféle ajándéktárgy, hűtőmágnes kaphatók. 
A napokban négy utcai jelzőlámpa kapott Marx ábrát.
marx_szulohaz.jpg
 












marx_ampel2.jpg
marx_ampel1.jpg
 
 
Tartalom
 
Copyright Május Elseje Társaság 2008. | jognyilatkozat
oldaltérkép